Sámuel Lenhardt [ŝAmuel], laŭ hungarlingve kutima nomordo Lenhardt Sámuel estis hungara akvafortisto, ŝtalogravuristo, ilustristo. Lia familia nomvarianto estis Lehnhardt, lia persona nomvarianto estis Samu.

Sámuel Lenhardt
Persona informo
Naskiĝo la  25-an de septembro 1790(nun 1790-09-25)
en Hungario Poprád (Hungara reĝlando, Habsburga Imperio)
Morto depost 1840
en Hungario Pest (urbo) (Hungara reĝlando, Habsburga Imperio)
Okupo
Okupo ilustristo
vdr
Johano Kalvino fare de Sámuel Lenhardt

Sámuel Lenhardt [1] naskiĝis la 19 en Poprád (Hungara reĝlando, Habsburga Imperio, nuntempa Poprad en Slovakio), li mortis depost 1840 en Pest (urbo) (Hungara reĝlando, Habsburga Imperio).

Biografio redakti

Sámuel Lenhardt studis en Akademio de Belartoj de Vieno inter 1814—1816. Lia ĉefinstruisto estis de:Blasius Höfel. Lehnhardt translokiĝis al urbo Pest en 1817, kie li establis atelieron. Li kreis portretojn, mapojn, pejzaĝojn kaj ilustris ĉiuspecajn eldonaĵojn. Tiuj artaĵoj portis sukcesojn, dum Inundo de la Danubo (1838) li havis almenaŭ 2 domojn. Inter 1817-1832 li estis konstanta ilustristo de la eldonaĵo "Tudományos Gyűjtemény".

Elektitaj gravuraĵoj redakti

  • Egy római lovag. (1817)
  • Titolpaĝo de Gedeon Somogyi: Értekezés a magyar verselés módjáról és Petronius versei (1819)
  • A chinai császárhoz díszmenet. (1818)
  • Philadelphia látképe és Amerika partjai. (1819)
  • A tiszai kérész. Rovarok. Saját rajza után. (1819)
  • Stokholmo. (1819)
  • Báthori Zsigmond emlékpénze, (1819)
  • Memore al hungara komponisto János Fusz. (1819)
  • Római régiségek. (1820)
  • Dévény vára Pozsony vármegyében. (1820)
  • Ghymes vára. (1821)
  • Majláth György (1821)
  • Buda a XVII. században (1822)
  • Fortikaĵo de Siklós. (1823)
  • Péczely arczképe (1823)
  • Báró Fischer István, egri érsek (1823)
  • Déva vára. (1823)
  • Árpád. (1823)
  • A németrend nagymestere és vitéze hajdan. (1824)
  • A németrend nagymestere és vitéze most. (1824)
  • Gróf Festetich György arcképe. (1821)
  • Portreto pri Gergely Berzeviczy (1825)
  • Trattner János Tamás arcképe (1826)
  • Szépírási minták (1827)
  • Szögyényi Zsigmond alkancellár arcképe (1828)
  • Gróf Batthyány Ádám országbíró arcképe. (1828)
  • Nógrád vára, Fülek vára, Dévény vára, Gács vára, Kékkő vára, Szécsény, Hollókő, Salgó-vár, Somoskő, Buják-vár, Baglyas-vár, Ecseg vára
  • Szanda vára. (1826)
  • Nógrád vármegye régi pecsétéi
  • Gr. Forgách-család pecsétéi. (1826)
  • Verbőczy István arcképe. (1830)
  • Gróf Batthyány Ádám országbíró (1833)
  • Gróf Festetich György (1834)
  • Gróf Majláth György (1836)
  • Ansicht der Königl. (1830)
  • Spányik Glycér kegyesrendi tanár. (1838)

Fontoj redakti

Referencoj redakti