|
== Kunlaborantoj ==
Verkis felietonoj, raportaĵojn kaj publicistikon Benamy Sándor, Benedek Ferenc, Marót Sándor, Méliusz N. József, Mikes Imre, Paál Jób, Simon Magda, Stella Adorján, Szilágyi András, Tabéry Géza, Turnovszky Sándor; színházi és zenekritikát Bauer Albert, Brauer Oszkár, Bíró Elek, Daróczi Lajos, Fehér Dezső, Kunda Andor, Radó Árpád, Török Tibor.
Krome la elstaraj poetoj de tiu tempo (Babits [[Mihály Babits]], Dsida Jenő, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Erdélyi József, [[Attila József Attila]], Juhász Gyula, Kosztolányi [[Dezső Kosztolányi]], Somlyó Zoltán, Szabó [[Lőrinc Szabó]], Szép Ernő) la plej ofte publikintaj poetoj estis: Arató András, Bárdos László, Beck Zsuzsa, Diószeghy Dezső, Erdélyi Ágnes, Fekete Ferenc, Frigyes Marcell, Halmai Árpád, Horváth Imre, Kun József, Perédi Adél, Rosen Alice, Ruth Klára, Salamon Ernő, Vessely Iván. La prozverkistoj elstaraj de la ĵurnalo estis: Barta Lajos, Berde Mária, Harsányi Zsolt, Heltai Jenő, Hunyady Sándor, Herczeg Ferenc, Karinthy [[Frigyes Karinthy]], Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Molnár [[Ferenc Molnár]], Móricz [[Zsigmond Móricz]], Szabó Dezső. mellettKrome ili publikis ankaŭ: Ádám Péter, Barcs Sándor, Bíró Elek, Bodnár Mária, Bródy Lili, Dévald László, Diamandi Viktória, Farkas Imre, Gábor István, Kunda Andor, Lakatos László, Nagy István, Orbók Attila, Szirmai László, Vasady Irén. Oni publikigis en ĵurnalo ankaŭ daŭrigatajn romanojn (Benedek Ferenc: Wassermann pozitív. 1932; Fekete Tivadar: Európai kisparádé. 1936; Haász Kálmán: Világ förgeteg. 1934; Imre Sándor: Nagy Péter, aki nem volt cár. 1931; Jakobovits Elemér: Három év az idegenlégióban. 1936; Komáromi János: Vergődés a front mögött. 1931; Maros Tamás: Marosportustól Moszkváig. 1932; Heltai Jenő: Zuhanás. 1932).
Ĝi havis ankaŭ koloran rubrikon por infanoj.
Ĝi flegis kontinue de kulton de [[Endre Ady]].
|
