|
'''Szerém''' (serEm) estis historia reĝa departemento en la suda parto de la Hungara Reĝlando, pli precize en la plej orienta parto de '''Kroatio-Slavonio'''.
[[Dosiero:KoH-CS-Szerem.svg|thumb|350px|right|Hungara reĝlando kun Kroatio, loko de departemento Szerém]]
[[Dosiero:Vuka river.jpg|thumb|300px|right|Rivereto Vuka enfluas Danubon]]
[[Dosiero:Vukovar.jpg|thumb|280px|right|distriktejo Abony]]
* Departementejo: [[Vukovár]]
* [[Areo]]: 6 866 km²
* [[Zsupanya]]
La departemento estis grandparte ebenaĵa, norde troviĝas insulomonto Fruŝka Gora. GravaGravaj [[rivero]]j limis ĝin: sude [[Sava]], oriente estaskaj norde [[Danubo]].
En [[895]] la alvenintaj hungaroj trovis la lokon tre konvena por loĝadi pro la paŝtejoj, ebenaĵo kaj riveroj, kaj elektis ĝin centro. [[Sankta Stefano]] en la 11-a j.c. fondis departementojn Pest kaj Pilis. En [[1514]] [[György Dózsa]] en [[Cegléd]] kolektis la kamparanan armeon. La [[turkoj]] okupis la regionon en la 16-a j.c., kaj tenis ĝin dum 150 jarojn. Armeo de Rákóczi okupis la departementon, escepte la iaman ĉefurbon Buda, kiun la [[aŭstroj]] firme tenis. Solt en la 17-a j.c., Kiskun en [[1876]] aliĝis. En [[1848]] en Pest kaj Buda komenciĝis la revolucio. Post 1 jaron la hungaroj akiris la departementon, sed ili ne povis longe teni ĝin. Pro la revolicia inklino aŭstroj amase venigis en la departementon germanojn kaj slovakojn.
En [[895]] la alvenintaj hungaroj trovis la lokon tre konvena por loĝadi pro la paŝtejoj, ebenaĵo kaj riveroj. La departemento fondiĝis en la 12-a j.c. el regiono Szerém kaj Vukovár. En [[1521]] la [[turkoj]] okupis la departementon. La Habsburga Imperio akiris la departementon en 2 fazoj, en [[1688]] kaj en [[1718]]. Inter [[1848]]-[[1860]] formiĝis Unuiĝinta Vojevodio apartenanta al Aŭstrio. En [[1868]] la departemento redoniĝis al la Hungara-Kroata Reĝlando. Post [[1918]] ĝi apartenis al SHS (Serba-Kroata-Slovena Reĝlando), poste al [[Jugoslavio]]. Dume dum la Dua Mondmilito ĝi apartenis al [[Kroatio]]. Ekde [[1991]] la orienta parto iĝis serba, la okcidenta apartenas al Kroatio.
Posteulo de tiu departemento estas [[Peŝt]] kaj iome [[Bács-Kiskun]].
közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] déli, [[Horvát-Szlavónország]]hoz tartozó részében. Területét [[Horvátország]] és [[Szerbia]] között osztották fel.
==Földrajz==
A vármegye területének legnagyobb része síkság, amelybe a [[Duna]] folyótól délre található dombság nyúlt be. Északról [[Magyarország]] ([[Bács-Bodrog vármegye]]), keletről [[Magyarország]] és [[Szerbia]], délről [[Bosznia]], nyugatról pedig [[Verőce vármegye]] és [[Pozsega vármegye]] határolta.
==Történelem==
A vármegye területe a [[12. század]]ban került a [[Magyar Királyság]] fennhatósága alá. Ezen a területen abban az időben két régió, [[Szerémség régió|Szerémség]] és [[Vukovár régió|Vukovár]] régiók léteztek, amelyeket [[1521]]-ben elfoglalt az [[Oszmán Birodalom]], és a két régió [[1544]]-től egy szandzsákot (török közigazgatási egység) alkotott.
A [[Habsburg Birodalom]] két részben szerezte meg ezt a területet: először [[1688]]-ban a terület kisebb része, majd [[1718]]-ban a terület nagyobbik része is a habsburgokhoz került.
A vármegye területe [[1848]]-[[1849]] között a [[Szerb Vajdaság]] területéhez tartozott. Majd [[1849]]-[[1860]] között [[Szerbia és a Temesi Bánság Egyesített Vajdasága]] nevü osztrák koronaországnak volt a része. A vármegye területe [[1868]]-ban került újra vissza a magyar közigazgatáshoz.
Az [[I. világháború]] után a vármegye területe a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] területéhez csatolódott. A [[II. világháború]] alatt a terület a független [[Horvátország]]hoz, majd [[1945]]-től újra [[Jugoszlávia]] területéhez tartozott.
[[1991]]-től a vármegye nyugati része [[Horvátország]], keleti része pedig [[Szerbia]] területéhez tartozik.
==Vidu ankaŭ==
| 