Ktenoforo: Malsamoj inter versioj

1 508 bitokojn forigis ,  antaŭ 12 jaroj
sen resumo de redaktoj
Ĝi restis en la stato de [[gastrulo]], ilia korpo dividiĝas je ektodermo kaj endodermo. Inter tiuj troviĝas apoga disko, pleniga histo. Al la [[gastra kavo]] (centra gastro) konduaks mallarĝa [[ezofago]]. La gastra kavo estas dividebla je pluraj kanaloj. La korpon tenas ok kartilagaj ripoj, la neŭronoj situas ankaŭ apud tiuj. Ili korpo estas dividebla je tri partoj: ''korposupro, korpopalasto kaj buŝĉirkaŭo.''
 
===EksetraEkstera surfaco kaj moviĝo===
La [[eksetraekstera surfaco]] estas epitelio, riĉa je [[glandoĉelo]]j. Ilia moviĝo okazas per apudripaj [[naĝdisko]], kiuj elformiĝis per kunkresko de [[ĉilio]]j. La movon de la brakojtentakloj helpas [[muskolo]]j.
 
===TáplálkozásNutrado===
Ili gluas la predojn al siaj tentakloj per [[gluĉelo]]j, poste ŝtopas ĝin en la ezofagon, de kie ĝi venas en la centran gastron. En tubetoj de la praintesto okazas la [[digestado]]. La nedigesteblaj aprtoj eliĝas tra la buŝaperturo.
Zsákmányukat [[enyvsejt]]ekkel ragasztják karjaikhoz, majd nyelőcsövükbe gyömöszölik, ahonnan a központi űrbélbe kerül. Az űrbél csöveiben zajlik az [[emésztés]]. Az emészthetetlen részek a szájnyíláson át távoznak.
 
===LégzésSpirado===
La spirado estas difuza tio estas, okazas tra la tuta korposurfaco.
Légzésük diffúz, azaz az egész testfelületen át zajlik.
 
===AnyagcsereMetabolismo===
Ĉiu digestita nutromaterialo alvenas la ĉelojn per intesta kanala sistemo. Ili eligas sur la tuta korposurfaco la superfluajn akvon, jonojn, disigaĵojn.
[[Béledény]]rendszer segítségével (melyet az űrbéli csatornerendszer alkot) jut el a megemésztett tápanyag minden [[sejt]]hez. Az egész testfelületen adják le a felesleges vizet, ionokat, bomlástermékeket.
 
===TestszabályozásKorporeguligo===
Ili havas difuzan nervosistemon kiel ĉe la kniduloj. Ili havas ankaŭ kemiajn reguligojn. La lokumsenta organo de la korposupro estas ligita per nervofaskoj al la remdiskoj. Sur la tentakloj situas ankaŭ mekanikaj [[sensoĉelo]]j.
[[Diffúz idegrendszer]]ük van, mint a csalánozók törzsének. Vegyi szabályozásuk is van. A tetőtájék helyzetérző szerve az evezőlemezekkel áll kapcsolatban idegkötegekkel. A karokon mechanikai [[érzéksejt]]ek is vannak.
 
===SzaporodásGenerado===
Ili estas ĉiuj androginaj (ambaŭseksaj), ili ne kapablas plimultiĝi per [[senseksa generado]]. Karakterizaĵo de ilia generado estas, ke ili kapablas plimultiĝi jam en la larvo-aĝo.
Mind [[hímnős]]ek. [[Ivartalan szaporodás|Ivartalanul]] képtelenek szaporodni. Szaporodásuk érdekessége, hogy lárva- és kifejlett korban is szaporodnak.
 
==Leszármazásuk==
 
==Sistematiko==
Valószínűleg már a fejlődés korai szakaszában váltak le a csalánozókhoz tartozó legősibb [[kehelyállatok]] (''Scyphozoa'') fejlődési irányáról. Egyes feltételezések szerint a [[laposférgek]], tehát a legkorábbi [[ősszájúak]] (''Protostomia'') ősei. Mivel azonban igencsak specializálódott állatok, a kutatók nagy többsége ezt cáfolja.
 
Pli frue oni sistematikis la ktenoforojn kiel kiel unu subklado de la [[kniduloj]], sed hodiaŭ jam evidentas ke ili ili estas apartaj kladoj.
==Rendszerezés==
Ili havas du klasojn:
 
*1-a klaso: [[sententaklaj ktenoforoj]]<br />sola ordo de la klaso estas la .... (''Beroida'').
A bordásmedúzákat korábban a csalánozók törzsén belüli két [[törzs (biológia)|altörzs]] egyikének tartották. Mára világossá vált, hogy külön törzsnek kell őket tekintenünk.
*2-a klaso: [[tentaklaj ktenoforoj]]<br />Ili havas unua paron da tentakloj. La klaso entenas 6 ordojn. Rubandsimila estas la [[Zono de Venuso]] ''(Cestus veneris).''
Két osztályuk van:
 
La pli frua sistematiko vicigis la ktenoforojn kun la kniduloj al la sen.... (''Acoelomata'').
*1. osztály: [[Tapogató nélküli bordásmedúzák]]<br />Az ide sorolt [[faj]]oknak nincs tapogatókarjuk. Egyetlen [[rend (biológia)|rend]]jük a [[kucsmamedúzák]] (''Beroida'').
*2. osztály: [[Tapogatós bordásmedúzák]]<br />Jól fejlett, egy pár tapogatójuk van. 6 rend tartozik ide. Szalagszerűen megnyúlt testű tapogatós a [[Vénusz öve]] ''(Cestus veneris).'' A [[Földközi-tenger]]ben sem ritka.
 
==Fontoj==
A bordásmedúzákat a korábbi rendszertani osztályozások a csalánozókkal együtt a tömlősök vagy testüreg-nélküliek (''Acoelomata'') csoportjába sorolták.
Dudich – Loksa: Állatrendszertan – EgyetemiUniversitata tankönyvlernolibro
 
=== Jelenlegi állapot ===
 
2008-ban molekuláris genetikai vizsgálatot végeztek 21 törzsbe tartozó élőlény 150 génjével. A vizsgálat kiderítette, hogy a bordásmedúzák a leginkább [[bazális (rendszertan)|alapi helyzetűek]] az állatok közül. A [[szivacsok]], amikről sokáig azt gondolták, hogy ők vannak alapi helyzetben, elképzelhető hogy csak másodlagosan egyszerűsödtek le.<ref name=class>Dunn ''et al.'' 2008. "Broad phylogenomic sampling improves resolution of the animal tree of life". ''Nature'' 06614.</ref><ref>
[http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/04/13/Titokzatos_bordasmeduzak/ Titokzatos bordásmedúzák] – [http://criticalbiomass.freeblog.hu/ Critical Biomass]</ref>
 
==Források==
Dudich – Loksa: Állatrendszertan – Egyetemi tankönyv
 
==Jegyzetek==
<references/>
 
[[Kategória:Gerinctelenek]]
[[Kategória:Állattörzsek]]
 
[[Kategorio:Senvertebruloj]]
{{Link FA|de}}