|
== Historio ==
La lernejo Summerhill estas privata lernejo en [[Anglio]], regiono [[Suffolk]], urbo [[Leiston]], ĉ. 160 km de [[Londono]]. Ĝin fondis [[Alexander Sutherland Neill]] en [[1921]], kiu ĉiam emfazis, ke je liajn pensojn kaj metodojn grave influis lia usona amiko [[Homer Lane]], kiu mortis en [[1925]].
La konstruaĵo de la lernejo, kun granda terpeco kaj aldonaj konstruaĵoj estas posedaĵoj de familio Neill. Post morto de Neill, la gvidon de la lernejo transprenis lia dua edzino, Ena Neill kaj daŭrigis ĝis 1985. Ekde tiam la direktoro estas sola infano de Neill, [[Zoe Readhead]] (n. 1946).
La skota [[Alexander Sutherland Neill|A. S. Neill]] iĝis fama dum la [[1968]]-aj junularaj movadoj, kiel nekutima, nekopiebla lernejo-fondinto kaj [[pedagogo]]. La Lernejo de Summerhill iĝsi simbolo de la kontrauaaŭtoritata instruado, tiel ĝi venis en mezon de disputoj. En decembro de 1969 aperis la germanlingva libro ''„Theorie und Praxis der antiautoritären Erziehung”'' kaj tiu estsi evndata ĝis septembro de 1970 en 500.000 ekzempleroj, ĝis 1991 ĉ. 1,1 milionoj. En 1967/68, Neill aĝis jam 75 jarojn, kiu "verkis" ĉefe inter la du mondmilitoj.
{{redaktas|narvalo}}
== Módszere ==
Az iskolában, amely bentlakásos, a [[1930-as évek]] eleje óta minden szombat este összegyűlnek a gyerekek és az iskolában dolgozó felnőttek (korábban ilyen gyűléseket rendszertelenül, szükség esetén hívtak össze). A gyűlés megbeszéli az iskolaközösség minden ügyét, és többségi szavazással dönt a törvényekről és büntetésekről. Az iskola minden tagjának – a hatéves gyerektől az igazgatóig – egyforma szavazati és megszólalási joga van, és a meghozott törvények és büntetések is ugyanúgy mindenkire érvényesek.
== Ekstera ligilo ==
Neill mindig hangsúlyozta, hogy gondolataira és módszerére legnagyobb hátassal egy [[Homer Lane]] nevű amerikai barátja volt, aki [[1925]]-ben hunyt el. Homer Lane előbb az Egyesült Államokban, majd Angliában vezetett gyerekköztársaságokat, ahova fiatalkorú bűnözőket vett fel. Homer Lane-en keresztül kapcsolódott Neill a szabadelvű [[pszichoanalízis|pszichoanalitikus]] pedagógiához. Neill életműve része a századfordulón megindult társadalmi és pedagógia reformmozgalomnak, amely a [[pszichoanalízis]]re alapozva akarta az iskolarendszert, a büntetésvégrehajtást szocialista elveken megreformálni. A gyerekköztársaságok egy része is ehhez a szabadelvű mozgalomhoz tartozott. Neill ebben a mozgalomban töltött be fontos szerepet.
* [http://www.summerhillschool.co.uk AzLa iskolalerneja honlapjapaĝo] {{en}} ▼
[[Kategorio:Pedagogio]]
Iskolája alapítása előtt újságíróként kiadója volt egy reformpedagógiai folyóiratnak és a kor egyik leghíresebb angliai reform-iskolájában dolgozott, mint tanár. Első pedagógiai írásaitól az utolsóig egy ponton volt radikálisabb, mint az összes többi pedagógus beleértve [[Montessori]]t is, nevezetesen, hogy védte az egyéni szabadságot, az egyenlőséget, az önrendelkezést minden tekintéllyel és kulturális normával szemben. Szemben minden egyéb pedagógussal Neill nem volt hajlandó tudomásul venni a szabadság mégoly burkolt megcsonkítását sem. Az, hogy Neill álláspontjával sok ellenséget szerzett magának elsősorban azzal magyarázható, hogy nem reformer volt, aki bizonyos problémákat akart megoldani, hanem az egészet akarta radikálisan megváltoztatni. Az iskolarendszer alapjait tette kérdésessé: a nevelés céljait, annak morális tartóoszlopait: a fiatalok szabad [[szexualitás]]át a [[házasság]] intézménye és a szexuális elnyomás helyett, a vallást, az intézményeket: az egyházat, a hadsereget, az iskolát. Az értékrendszert: az iskolai sikert, a képzést, a kultúrát, a szociális státust, a nevelő tekintélyét, és módszereit, ezen belül elsősorban a büntetéshez való jogot. A büntetést, félelemkeltest a büntetéssel való fenyegetést nemcsak hogy haszontalannak és károsnak, hanem egyenesen bűnnek nevezte.
A társadalom, amelyet Neill a fennálló helyett elképzelt elsősorban az egyéni szabadságra, az emberi egyenlőségre építene, a [[közösségi önigazgatásra]], amelyek összességet Neill [[demokrácia|demokráciának]] nevezte, szemben a társadalomra ma jellemző fő vonással, amely szerinte az uralomvágyra épül, amely kifejeződik a társadalom legfontosabb tartópilléreiben: Tekintélyben, hatalomban, a jogban a büntetésre, erőszakra. Mindezekből érthető, hogy Neillt miért állítják úgy be, mint aki a [[laissez-faire]] nevelés apostola volt. Nem veszik észre, hogy, bár Neill elvette a személyiség tervezett, direkt formálását, másrészt azonban egy másik nevelési módszert állított helyébe: a nevelő itt nem konkrét utasításokat ad, hanem közvetetten (indirekt módon) struktúrákat épít, mint amit ebben a cikkben megpróbálunk leírni a summerhilli iskolai önkormányzatának példáján. A nevelő nem passzív, mint azt egy laissez-faire nevelőtől elvárjuk, hanem nagyon is aktívan, építi, erősíti a rendszert, de ez nem közvetlen állandó utasítgatással történik, hanem a struktúrák építésével, részvétellel a mindennapi életben.
== Lásd még ==
* [[Demokratikus iskola]]
== Irodalom ==
* A.S. Neill: ''Summerhill – A pedagógia csendes forradalma'' (Kétezeregy Kiadó, 2004)
* Fóti Péter: Thomas Gordon viselkedési ablaka és A. S. Neill summerhilli iskolájának demokratikus önkormányzata. In: ''Tani-tani'', 2004/1–2. szám, 91–100. old.
* Fóti Péter ''Útmutató rebellis tanároknak (gyerekeknek és szülőknek)'' (Saxum Kiadó, 2009)
=== Film ===
* [http://www.foti-peter.hu/Summerhill-Drama.html A BBC 2008-ban bemutatott játékfilmje Summerhill peréről és két Summerhillbe kerülő gyerek sorsáról] (magyar felirattal)
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
▲* [http://www.summerhillschool.co.uk Az iskola honlapja] {{en}}
* [http://www.foti-peter.hu Foti-peter.hu] – Magyar publikációk Summerhillről és a demokratikus iskolarendszerről
* [http://www.tani-tani.info/latogatas_summerhillben Látogatás Summerhillben] – Fóti Péter cikke a ''Taní-tani'' honlapján
* [http://www.foti-peter.hu/zoe2010.html Magyar nyelvű interjú Zoë Readhead-del, az iskola igazgatónőjével] – 2010 Summerhill]
* [http://www.foti-peter.hu/zoe-standard.html A derStandard interjúja Zoë Readhead-del] – 2009 Bécs {{hu}}
* Fóti Péter: [http://www.foti-peter.hu/Javitott%20Summerhill%20cikk%20druckversion.pdf Thomas Gordon viselkedési ablaka és A.S. Neill summerhilli iskolai demokratikus önkormányzata] {{pdf}} – Tani-tani 2004/1-2 szám 91-100. old.
* [http://www.foti-peter.hu/iskolapelda.mp3 Summerhill és A.S. Neill] - [[Kossuth Rádió]]: Iskolapélda, 2005 január. Beszélgetés Fóti Péterrel
* Fóti Péter: [http://www.foti-peter.hu/Foti_Neillszerk-tani-tani2.pdf Summerhillről magyarul] {{pdf}} – Tani-tani 2004/2005, 4. szám, 75-87. old.
* Fóti Péter: [http://www.foti-peter.hu/hogwarts_summerhill_fordulopont1.pdf Roxfort vagy Summerhill –„Másmilyen iskolák”] – Fordulópont, 2006/3. 15-42. old.
* http://summerhill.paed.com {{de}}
* [[Erich Fromm]]: [http://www.erich-fromm.de/data/pdf/1960e-e.pdf Foreword] – In: A.S. Neill: ''Summerhill'' (1960) {{en}}
* [http://www.think-twice.org.uk/2002/anderson/ Summerhill: education for democracies] {{en}}
* [http://www.ofsted.gov.uk/reports/manreports/138.htm OFSTED report from 1999] {{en}}
[[Kategória:Pedagógia]]
[[ca:Summerhill School]]
| 