HORVÁTH Imre estis hungara poeto naskita en Margitta la 4-an de novembro 1906 kaj mortinta en Oradea la 11-an de aprilo 1993. Lia vivkunulino estis la petino Viktória Diamandy.

Imre Horváth
Persona informo
Naskiĝo 4-an de novembro 1906 (1906-11-04)
en Marghita
Morto 11-an de aprilo 1993 (1993-04-11) (86-jaraĝa)
en Oradea
Lingvoj hungara
Ŝtataneco HungarioRumanio
Okupo
Okupo ĵurnalisto • poeto
vdr

Biografio redakti

La familio de Imre Horváth en majo 1914 transloĝis en urbon Deĵo kaj en 1923 en urbon Oradea. En 1925 li tie finis la mezlernejon. Por kelkaj monatoj li estis oficisto. En septembro 1927 li iĝis redaktoro de Estilap, sed ekde somero 1928 por du jaroj li estis senlaborulo. En 1930 li estis kunlaboranto de Szatmári Újság, poste de Szamos. En julio 1931 denove laboris ĉe Estilap, de januaro 1932 ĉe Erdélyi Lapok. Inter 1933 kaj 1937 li estis jurnalisto en Arad ĉe Reggel, poste ĉe Aradi Közlöny. En 1938–39 li laboris ĉe gazeto Magyar Lapok.

Verkoj redakti

  • Örvény felett, v., Arad, 1934;
  • Hangtalan beszéd, v., Arad, 1936;
  • Adj kertem több virágot, v., Nagyvárad, 1939;
  • Elszánt kötelesség, v., Nagyvárad, 1939;
  • Zenei pillanat, v., Nagyvárad, 1940;
  • Vita nélkül, vál. v., Nagyvárad, 1941;
  • Tavaszi ág, v., Nagyvárad, 1942;
  • A sárga láz, v., Bk., 1945;
  • Vérrel és korommal, v., Bk., 1947;
  • Amit az idő parancsol, vál. v., Bk., 1949;
  • Békét követel az élet, v., Bk., 1951;
  • Válogatott versek, Bk., 1954;
  • Száll a gépünk, gyv., Bk., 1954;
  • A legnagyobb madár, verses képeskönyv, Bk., 1955;
  • Csupa titok, gyv., Bk., 1957;
  • Köztetek élek, v., Bk., 1958;
  • Hősök hitével. Összegyűjtött versek 1932-1959, Bk., 1960;
  • Legszebb versei, Bk., 1963;
  • Őszi remény, v., Bk., 1964;
  • Versek [bev. Kántor Lajos], Bk., 1965;
  • Szürke szivárvány, v., Bk., 1967;
  • Túl a számokon, v., Bk., 1968;
  • Háromszázharminchárom aforizma, Bk., 1969;
  • Szertelen ábécé, verses képeskönyv, Bk., 1969 <1970*>;
  • Janus-arcú órák, v., Bk., 1971;
  • Árnyékváltás, v., Bk., 1973;
  • Virágok mestersége, aforizmák, Bk., 1976 <1977*>;
  • Balzsam tündér postája, v., Bk., 1977;
  • Felhők számadója, gyv., Bk., 1978 <1979*>;
  • Együtt a tükörben, v., Bk., 1979;
  • Kipergett magvak, elb., emlékezések, Bk., 1981;
  • Betűkre bízom, v., Kvár, 1982;
  • Kíváncsiak cinkosa, aforizmák, Bk., 1982; Ha a
  • Ha a múzsa táncra kérne..., élmények, reflexiók, Bk., 1984;
  • Megrövidült végtelen, v., Bk., 1987;
  • Szavak trónusa, aforizmák, Bp., 1993;
  • Aki vagyok. Költői hagyaték, v., Nagyvárad, 1996.

Fontoj redakti