(1891, Budapest - 1924, Sátoraljaújhely)

Önarckép 1911 Olaj, vászon, 75 x 60 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Nemes Lampérth József a Nyolcakkal együtt kezdte pályáját, majd az aktivista mozgalom mûvészeivel együtt állította ki mûveit. Az 1911-ben készült Önarckép-en elõször jelentkeznek azok a jellegzetes vonások, amelyek az alkotónak kivételes helyet biztosítanak a korszak magyar mûvészetében: a festõi technika tekintetében a kubizmustól kölcsönvett geometrizáló formaalakításnak és egyféle sajátosan expresszív, nyugtalan (ún. sávozó) ecsettechnikának az ötvözõdése, a mûvészi karakter vonatkozásában pedig a külvilág valamennyi látványára - tájra, emberi figurára vagy arcra - kivetített szubjektív, gyakran depressziós érzelmi állapot hangsúlyozása. Nemes Lampérth, korai halála ellenére, nem egészen két és fél évtizedes pályája során a magyar avantgardizmus elsõ korszakának egyik legjelentõsebb életmûvét alkotta meg.

NEMES LAMPÉRTH, József (1891, Budapest - 1924, Sátoraljaújhely)

Self-portrait 1911 Oil on canvas, 75 x 60 cm Hungarian National Gallery, Budapest

József Nemes Lampérth began his career with the avant-garde group known as The Eight, then exhibited his works with the Activists. All those stylistic traits which destined him to play such a unique role in the period's Hungarian art can first be observed in "Self-portrait", painted in 1911. Technically, the painting is a mixture of geometrical formal tendencies borrowed from Cubism and a kind of distinctively expressive, unsettled use of the brush. In respect of the artistic character, in this painting Nemes Lampérth emphasizes a subjective and often depressed emotional state projected on every image of the outside world. Despite his early death, Nemes Lampérth became one of the most significant artists of the Hungarian avant-garde movement.

Type: self-portrait Time-line: 1901-1925