|
'''Dolný Kubín,''' [[hungare]] '''Alsókubin,''' [[germane]] '''Unterkubin''' estas [[urbo]] en [[Slovakio]].
'''Alsókubin''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dolný Kubín,'' [[német nyelv|németül]] ''Unterkubin)'' város [[Szlovákia|Szlovákiában]]. Az Árvavölgy központja, a [[Zsolnai kerület]] [[Alsókubini járás]]ának székhelye. [[Benyólehota]], [[Bezine]], [[Kisbiszterec]], [[Knyazsa]], Medzihradne, [[Mokrágy]], [[Nagybiszterec]], [[Szrnyace]] és [[Zászkal]] települések tartoznak hozzá.
==Fekvése ==
Az [[Árva folyó]] két partján, az Árvai-hegység délnyugati részén fekszik.
==Nevének eredete==
A szlovák ''Jakub'' személynév becéző változatából alakult ki.
==Története==
Területe ősidők óta lakott. Határában a [[lausitzi kultúra|lausitzi]] és a [[halstatti kultúra]] [[bronzkor]]i erődített települése állt. A Trniny-dombon egykor a [[puhói kultúra]] települése, majd [[kelták|kelta]] vár állott, mely a [[Nagymorva Birodalom]]ban is szerepet játszott. A város a [[13. század]]ban alakult ki az [[Árvaváralja|árvai]] váruradalom területén. [[1235]] és [[1270]] között ''"Kolbin"'', [[1314]]-ben ''"Kublen"'', [[1345]]-ben ''"Kubin"'', [[1381]]-ben ''"Also Helben"'', [[1391]]-ben ''"Clbin"'', [[1408]]-[[1409]]-ben ''"Culbyn"'' illetve ''"Cublyn"'' néven említik az írott források. Eredeti címerében Alexandriai Szent Katalin volt látható kerékkel, mely rózsává változott, erre emlékeztet a város mai címere is. A [[16. század]]ban itt is tért hódított a reformáció. Urai saját hivatalnokaikat, kézműveseiket telepítették ide, akik részben németek voltak és a település mezőgazdasági jellegét még a [[17. század]] előtt megváltoztatták. Birtokosa, Illésházy Gáspár révén városi jogokat [[1632]]-ben, vásártartási jogot [[1633]]-ban kapott. [[1683]]-ban [[Árva vármegye]] székhelye lett, de ebben az évben a [[Bécs]] felmentésére vonuló [[lengyelek|lengyel]] és [[litvánok|litván]] hadak teljesen feldúlták és csaknem elnéptelenedett. A [[18. század]] elejére fejlett mezőváros lett, jelentős kézművesiparral. [[1715]]-ben alapították szabó és csizmadiacéhét, ekkor mintegy 340 lakosa volt. Lakói közül sokan sajt és lenolaj készítéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak, megnyílt a városi ispotály is. [[1774]]-ben 479-en lakták. [[1828]]-ban 149 házában 1291 ember élt. A várost [[1834]]-ben tűzvész pusztította el, ezután kapta mai arculatát.
La urbo situas en ambaŭ bordoj de [[Orava]].
Vályi András leírása szerint ''"Alsó Kubin. Középszerű Város Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok; nevezetesíti, ’s ékesíti a’ Vármegyeháza, mellyen e’ felűl írat szemléltetik: Incolite has aedes Pallas, s aequa Themis. Fekszik Felső Kubin, Knyazsa, és Puczó helységeknek szomszédságában, ezek filiáji. Nevezetesen híd építtetett itten 1795dikben Árva vizén; határja közép termésű, vagyonnyai külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
==Historio==
Fényes Elek leírása szerint ''"Kubin (Alsó-), tót mv., Árva vmegyében, az Árva bal partján: 327 kathol., 810 evang., 124 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplomok; synagóga. Diszére szolgál a városnak a szép vármegyeháza, s az Árva vizén épült kőhid. Van itt továbbá egy vendégfogadó, sörház, kőbánya; heti és országos vásárok, s 41 sessio. Földe a megyében a legjobbak közül való, s buzát, rozsot is terem. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."''
La urbo estis loĝata dum la [[bronzepoko]], poste la [[keltoj]] konstruis [[fortikaĵo]]n. Antaŭ la hungaroj ĝi apartenis al [[Granda Moravio]]. La unua mencio devenis el [[1235]] en formo "Kolbin". En la 16-a j.c. germanoj alvenis. En [[1632]] Dolný Kubín urbiĝis, en [[1633]] ĝi ricevis foirorajton, en [[1683]] iĝis departementejo de [[Árva]], sed ĝuste en tiu jaro la pola-litvana armeo detruis ĝin. Tamen fine de la 18-a j.c. ĝi estis grava [[kampurbo]], havanta [[hospitalo]]n. Okazis incendioj en [[1834]], [[1893]], [[1895]]. Ĉirkaŭ la urbeto oni kultivis ankaŭ [[tritiko]]n. [[1849]] la hungara armeo venkis la slovakajn taĉmentojn. En [[1910]] loĝis en la urbo 1821 da homoj, lakosából (1055 [[slovakoj]], 471 [[hungaroj]] kaj 245 [[germanoj]]. Poste la urbo iĝis parto de [[Ĉeĥoslovakio]].
[[Dosiero:Dolný_Kubín.JPG|250px|thumb| leftright| AlsókubinPanoramo látképede azDolný 59-es útrólKubín]] ▼[[1849]]. [[április 28]]-án itt veri szét Beniczky őrnagy honvédserege a [[szlovákok|szlovák]] felkelők seregét. [[1872]]-ben itt nyílt meg az első árvai pénzintézet, [[1888]]-ban pedig az első kereskedelmi iskola. A fejlődést az [[1893]]-ban és [[1895]]-ben kitört tűzvészek akasztották meg. [[1910]]-ben 1821 lakosából 1055 szlovák, 471 magyar és 245 német volt.
▲[[Dosiero:Dolný_Kubín.JPG|250px|thumb|left|Alsókubin látképe az 59-es útról]]
==Vidindaĵoj==
* luterana [[templo]] el [[1894]]
* baroka departementa domo el la 17-a j.c., nun [[kulturdomo]]
* kolona [[ponto]] el [[1795]]
* [[biblioteko]]
|
