Kosmostacio: Malsamoj inter versioj

132 bitokojn forigis ,  antaŭ 16 jaroj
sen resumo de redaktoj
Neniu resumo de redakto
 
Neniu resumo de redakto
{{redaktata}}
La '''kosmostacioj''' estas grandmasaj [[kosma flugaparato|kosmaj flugaparatoj]] kun [[vivtena sistemo]]. Ili diferencas de la [[kosmoŝipo]]j, ke ili ne konvenaj por surteriĝo kaj ne havas propran propulsian sistemon, nu kelkajn malgrandajn manovrajn movilojn. Ili ne kapablas fari gravajn manovrojn, por tio necesas kosmoŝipoj.
<!--Az '''űrállomások''' nagy tömegű, [[életfenntartó rendszer]]rel rendelkező [[űreszköz]]ök. Abban különböznek az [[űrhajó]]któl, hogy földi leszállásra alkalmatlanok és nincsen [[meghajtórendszer]]ük, csak kisebb, pályamódosításra használható [[hajtómű]]veik. Nem tudnak nagyobb manővereket végrehajtani, pályájuk fenntartására űrhajókat használnak.
 
[[KépImage:skylab.jpg|right|thumb|250 px|AzLa amerikaiusona kosmostacio Skylab űrállomásĉirkaŭ Földla körüli pályánTero.]]
Per ekuzo de kosmostacioj, eblis fari longtempajn ekpserimentojn por analizi la efikojn de la longtempa [[kosmoflugo]] kaj fari eksperimentojn rilate al [[vivscienco]], [[astronomio]], [[terobservado]], [[materialscienco]].
Az űrállomások fedélzetén lehetővé vált a hosszú ideig tartó [[űrrepülés]]ek hatásainak a vizsgálata, és nagyszámú tudományos ([[élettan]]i, [[csillagászat]]i, [[földfigyelés]]i, [[anyagtudomány]]i) kísérlet elvégzése.
 
La fruaj unuageneraciaj kosmostacioj ([[Saljut]]-1-5) havis nur unu dokan instalaĵon, tiel ĝi povis akcepti nur unu kosmoŝipon kaj pluaj reprovizaj ŝarĝoportaj kosmoŝipoj ne povis aldoki. La pli postaj kosmostacioj estis ekipitaj per min. du dokaj konstruaĵoj, tiel oni solvis la problemon de la reprovizo kaj la homoj povis restadi ne nur kelkajn semajnojn sed monatojn.
Az korai első generációs űrállomásoknak ([[Szaljut]]-1-5) egyetlen [[dokkoló szerkezet]]e volt, ezért csak egy űrhajót fogadhatott. Nem érkezhettek utánpótlást szállító [[teherűrhajó]]k. A későbbi űrállomásokat már legalább két dokkoló szerkezettel látták el. Az utánpótlás szállítását így megoldották, az emberek űrbéli tartózkodása sem korlátozódott már néhány hétre. Az [[1980-as évek]] közepétől jelennek meg a második generációs, bővithető, ún. modul-űrállomások. Ezek több, nyomás alatt lévő egységből, [[modul]]ból állnak, így az űrállomások hermetikus téfogata a többszörösére növekedett.
<!--
Meze de la 1980-aj ajroj aperis la duageneraciaj, plukonstrueblaj, t.n. panel-kosmostacioj. Tiuj konsistas Ezek több, nyomás alatt lévő egységből, [[modul]]ból állnak, így az űrállomások hermetikus téfogata a többszörösére növekedett.
 
A [[Szojuz-11]] (Szaljut-1) repülése óta minden űrrepülési időtartamrekord űrállomáson született. A jelenlegi rekord 437.7 nap, amelyet [[Valerij Poljakov]] orosz űrhajós ért el a Mir űrállomás fedélzetén [[1994]]. [[január 8]]. és [[1995]] [[március 22]]. között.