Zsigmond Pál Jakó

JAKÓ Zsigmond Pál estis rumania hungara historiisto naskita en Biharfélegyháza la 2-an de septembro 1916 kaj mortinta en Kluĵo la 29-an de oktobro 2008. Li estis honora membro de Hungara Scienca Akademio (1988).

Biografio

La mezlernejon Zsigmond Jakó finis en Hajdúböszörmény (1934). La fakon de historio-lingvistiko li studis en universitato Pázmány Péter en Budapeŝto (1939), kie doktoriĝis en 1940. Li studvojaĝis al Vieno, Innsbruck kaj Salzburg. Komence li laboris en budapeŝta universitato, poste en Magyar Országos Levéltár (Tutlanda Arkivejo). En 1941 li loksidiĝis en Koloĵvaro kaj fariĝis arkivisto de Erdélyi Nemzeti Múzeum kaj poste arkivejestro (1948–50). Ekde 1942 li estis asistanto de Universitato Koloĵvaro, ekde 1945 en Bolyai Tudományegyetem, respektive en Universitato Babeş–Bolyai estis profesoro de historia katedro ĝis sia pensiiĝo en 1981. Dume ekde 1949 estis kunlaboranto de akademia instituto, docento doktoro.

2008-Memorplako Kincses Kolozsvár Polgára donita de Kolozsvár Társaság kreita de skulptisto Tibor Kolozsi.

Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának múltja és feladatai Kv. 1942;
Erdély és népei. Bp. 1941; Románok és magyarok I. Bp. 1943;
Siebenbürgen und seine Völker. Leipzig 1943;
Szolnok-Doboka magyarsága. Dés–Kv. 1944;
A gyalui vártartomány urbáriumai. Kv. 1944)
Adatok a torockói jobbágylázadások történetéhez. Kv. 1945;
Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. Hrisovul 1946, Erdélyi Múzeum 1947;
Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához. Kv. 1946;
A laikus írásbeliség kezdetei a középkori Erdélyben. Levéltári Híradó, Bp. 1956/2–3;
A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története. 1956; rumane en Studii şi Cercetări Ştiinţifice, 1953;
Írás, könyv, értelmiség, 1976; [1], rumanlingva varianto Philobiblon transilvan. Virgil Cândea előszavával, 1977)
Nagyenyedi diákok 1662–1848, kun István Juhász, 1979.
Ezerszáz esztendő, 1996. [2]
Társadalom, egyház, művelődés. Tanulmányok Erdély műveleődéstörténetéhez, 1997.
Jakó Zsigmond - Radu Manolescu: A latin írás története (La historio de latina skribo) [3].

Szabó T. Attila: Három akadémiai kitüntetés. Erdélyi Múzeum 1942/2;
ankaŭ li: Egy tanulmánykötet és ami előtte történt. Korunk 1977/5.
Répertoire international des médiévistes V. Poitiers 1971.
Kovács Erzsébet: Mit üzennek a mának a régi írásos emlékek? Előre 1972. ápr. 13.
Csetri Elek: J. Zs. 60. születésnapjára. Utunk 1976/37.
Tonk Sándor: J. Zs. köszöntése. Korunk 1976/8.
Virgil Cândea: Az írásbeliség műemlékei. A Hét 1976/51.
Fügedi Erik: J. Zs.-ról, legfrissebb könyve nyomán. Századok, Bp. 1977/6.
Szabó Zsolt: J. Zs. Interjú. Brassói Lapok 1977/3.
Nagy Pál: Kettős szolgálat vonzásában. Igaz Szó 1977/12.
Demény Lajos: Nemzetiségtörténeti kutatás a szocialista Romániában. A Hét 1980/32.
Sebestyén Mihály: Valóság és lehetőség a romániai magyar történetírásban. Korunk 1980/7–8.
Profesorul Jakó Sigismund. Imreh István és Pompiliu Teodor bevezető tanulmányával, J. Zs. munkáinak jegyzékével. Kv. 1981. *Balázs Sándor–Bodor András: A társadalomtudományi gondolkodás a népi hatalom évtizedeiben. Közli A romániai magyar nemzetiség. 1981. 256–258.
Páll Árpád: A kor emberéhez akarunk eljutni. Beszélgetés J. Zs.-dal. Új Tükör, Bp. 1982/21.
Beke György: "A történészkedés nemes szakma, de egyben erkölcsi kérdés is". Beszélgetés J. Zs. professzorral. A Hét 1983/58.